A Párizsi Megállapodás – a jelenleg érvényen lévő globális éghajlatváltozási megállapodás – 2015. december 12-én jött létre Párizsban. A megállapodás a 2020 utáni időszakra vonatkozik, és részét képezi egy a globális felmelegedés mértékének „jóval 2°C alatt” tartását szolgáló cselekvési terv is. A hazai klímapolitika ennek értelmében végzi feladatait. Ezek az üvegházhatású gázok kibocsátásainak nyilvántartására, csökkentésére, az elkerülhetetlen éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra, a sérülékenység csökkentésére és a kapcsolódó kutatásokra, fejlesztésekre vonatkozik.

Az éghajlatváltozással kapcsolatban mind a megelőzés (üvegházhatású-gázok kibocsátásának csökkentése), mind az alkalmazkodás (az éghajlatváltozás okozta szélsőséges időjárási eseményekhez) feladatainak minél szűkebb környezetre, helyi szintre történő levitele a célkitűzés. A nemzetközi klímapolitikai irányok egyértelműen rávilágítanak, hogy a jövőben elsősorban az éghajlatváltozás következményeihez való alkalmazkodás (továbbiakban adaptáció) az a terület, ami a mérnöki munkában is megjelenik.

A jövőben a tervezéseknél számos új feladata lesz a környezetvédelmi szakértőknek. Első feladat az érzékenység elemzés. Be kell mutatni, hogy a tervezett tevékenység számba vett változatai milyen mértékben érzékenyek az éghajlatváltozással összefüggő hatásokra. Jelentős érzékenység esetén részletes adatokkal szükséges alátámasztani a vizsgálatot. Értékelni kell a tervezett tevékenységre vonatkozóan a telepítési hely és a feltételezhető hatásterületen jellemző természeti veszélyforrásoknak való kitettséget. A kitettség vizsgálatot legalább az elmúlt harminc évre vonatkozó és a klímamodellekből származtatható, jövőbeli, legalább harminc évre vonatkozó adatokkal alátámasztva kell elvégezni.

Ha az érzékenységelemzés és a kitettség értékelése az egyes éghajlati tényezők vonatkozásában jelentős értéket mutat, az egyes éghajlati tényezőkre vonatkozó feltételezhető hatásokat elemezni kell. A lehetséges hatások vonatkozásában kockázatelemzést kell készíteni, és szövegesen értékelni kell, hogy miként változik a kockázat mértéke a jövőbeli időtávra vonatkozóan.

A Scarabeus Kft. munkatársai hosszú évek óta foglalkoznak a klímaváltozás magyarországi hatásainak vizsgálatával. Számos kutatási munkában, többek között a nemzetközi Impressions project keretében foglalkoztak a klímamodellekből származó eredmények helyi szinten történő vizsgálatával.

A Párizsi Egyezmény mindenki számára komoly feladatokat vetít előre. A 314/2005. (XII. 25.) a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet módosítás ennek az egyik lépcsőfoka. Az éghajlatváltozás várható hatásaira való felkészüléssel és az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos feladatokat ad a tevékenységet végzők számára. A legújabb eredmények szerint a az éghajlatváltozás üteme gyorsabb, mint bármikor gondoltuk. A vállalatok életében így egyre aktuálisabbá válnak az adaptációs intézkedések. Az adaptáció lényegében az éghajlatváltozással összefüggő károk mérséklését és az érzékenység csökkentése érdekében megtett lépéseket jelenti. A kutatások egybehangzó következtetése, hogy a kellő időben való cselekvés csökkenti a várható költségeket, károkat.

Amennyiben vállalkozása felkészülten szeretne szembenézni a kihívásokkal, továbbá meg akar felelni a hatósági előírásoknak, úgy keresse bátran klímavédelmi szakértőnket:

Baloghné Gaál Zsófia

20/299-8960

info(scarabeus)scarabeuskft.hu