Egyéb
Beruházások rezilienciavizsgálata
Az Európai Bizottság még 2021-ben fogadta el azt az iránymutatást (Commission Notice — Technical guidance on the climate proofing of infrastructure in the period 2021-2027), amely segítségével az infrastruktúrális projektek éghajlatváltozással szembeni ellenállóképességét szeretné támogatni.
Ez az éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat vagy klímareziliencia vizsgálat.
Egyre többen keresnek meg minket ilyen rezilienciavizsgálat elvégzésével, és azzal a kérdéssel, hogy mire jó ez. Általánosságban azt tudjuk elmondani, hogy a vizsgálat elő segíti az éghajlatváltozással kapcsolatos megfontolások általános érvényesítését az infrastrukturális projektekre irányuló jövőbeli beruházások és az ilyen projektek kidolgozása tekintetében, legyen szó akár épületekkel, hálózati infrastruktúrával vagy épített rendszerekkel és eszközökkel kapcsolatos projektekről. Segíti felmérni a projekt vagy az általa érintett környezet érzékenységét illetve támogatja a megfelelő tervezési kritériumok kiválasztását.
Az éghajlatváltozás hatásai már most is következményekkel járnak bizonyos hosszú élettartamú eszközök és infrastruktúrák – például vasutak, hidak vagy erőművek – szempontjából, és e hatások a jövőben várhatóan fokozódni fognak. Különös gonddal kell eljárni például az azokon a területeken megvalósuló építkezések esetében, amelyek érzékeny társadalmi csoportot érintenek (óvodák, idősek otthona, kórházak, stb.). Alapvető fontosságú a klímasemleges és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens jövőre felkészült infrastruktúra egyértelmű azonosítása – és ebből következően az abba való beruházás.
Röviden, az Európai Unió biztosítottnak szeretné látni, hogy az általa finanszírozott (nemcsak pályázati támogatások, hanem pl. zöld hitel programok is) beruházás összhangban van a Párizsi Megállapodással és az uniós éghajlat-politikai célkitűzésekkel, követi az energiahatékonyság elsődlegességének elvét és betartja a jelentős károkozás elkerülését célzó elvet.
Amennyiben éghajlatváltozási rezilienciavizsgálatot szeretne, kérjük, hogy klímavédelmi szakértőnket, Baloghné Gaál Zsófiát keresse a 20/299-8960 telefonszámon vagy az info(scarabeus)scarabeuskft.hu email címen.
Rendezvényterem újratöltve
Örömmel értesítjük korábbi és leendő bérlőinket, hogy Rendezvénytermünk 2020. július 1-től újra, a korábban megszokott rendben fogadja vendégeit.
A terem kiszolgáló helységekkel együtt bérelhető (női- és férfimosdó, teakonyha, eszközök: asztal, szék, projektor, laptop, flipchart tábla).
A jól felszerelt (boros-, vizes- és kávéspoharak, tányérok, szervírozó eszközök, mikrohullámú sütő, kávéfőző, vízforraló, stb.) rendezvényterem alkalmas továbbá üzleti vacsorák és rendezvények, családi és baráti összejövetelek, ünnepek szervezésére 35 főig.
Foglalásaikat a korábban jól ismert elérhetőségeken várjuk:
Balogh Péter
20/299-8950
terem(scarabeus)scarabeuskft.hu
Júniustól kiemelt ellenőrzések várhatóak
Éghajlatváltozás hatásaival összefüggő feladatok a tervezésekben
A Párizsi Megállapodás – a jelenleg érvényen lévő globális éghajlatváltozási megállapodás – 2015. december 12-én jött létre Párizsban. A megállapodás a 2020 utáni időszakra vonatkozik, és részét képezi egy a globális felmelegedés mértékének „jóval 2°C alatt” tartását szolgáló cselekvési terv is. A hazai klímapolitika ennek értelmében végzi feladatait. Ezek az üvegházhatású gázok kibocsátásainak nyilvántartására, csökkentésére, az elkerülhetetlen éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra, a sérülékenység csökkentésére és a kapcsolódó kutatásokra, fejlesztésekre vonatkozik.
Az éghajlatváltozással kapcsolatban mind a megelőzés (üvegházhatású-gázok kibocsátásának csökkentése), mind az alkalmazkodás (az éghajlatváltozás okozta szélsőséges időjárási eseményekhez) feladatainak minél szűkebb környezetre, helyi szintre történő levitele a célkitűzés. A nemzetközi klímapolitikai irányok egyértelműen rávilágítanak, hogy a jövőben elsősorban az éghajlatváltozás következményeihez való alkalmazkodás (továbbiakban adaptáció) az a terület, ami a mérnöki munkában is megjelenik.
A jövőben a tervezéseknél számos új feladata lesz a környezetvédelmi szakértőknek. Első feladat az érzékenység elemzés. Be kell mutatni, hogy a tervezett tevékenység számba vett változatai milyen mértékben érzékenyek az éghajlatváltozással összefüggő hatásokra. Jelentős érzékenység esetén részletes adatokkal szükséges alátámasztani a vizsgálatot. Értékelni kell a tervezett tevékenységre vonatkozóan a telepítési hely és a feltételezhető hatásterületen jellemző természeti veszélyforrásoknak való kitettséget. A kitettség vizsgálatot legalább az elmúlt harminc évre vonatkozó és a klímamodellekből származtatható, jövőbeli, legalább harminc évre vonatkozó adatokkal alátámasztva kell elvégezni.
Legionella kockázatbecslés
2015 év végén jelent meg a Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó közegészségügyi előírásokról szóló 49/2015. XI.6.) EMMI rendelet, abból a célból, hogy a közforgalmú létesítményekben, lakóterületeken megelőzhetőek legyenek a Legionella baktériumok által okozott megbetegedések, esetleg járványok. A rendelet a fokozott kockázatot jelentő létesítményekre, és a fokozott kockázatú közegekre helyezi a hangsúlyt. A Rendelet szerint a fertőzés szempontjából fokozott kockázatot jelentő berendezés, létesítmény üzemeltetőjének vagy tulajdonosának kockázatértékelést kell elvégeznie.
A Rendelet 6. § (2) bekezdése szerint a fokozott kockázatú létesítményekben kötelező monitoring vizsgálatot végezni. Az Országos Közegészségügyi Központ által kiadott, 2017-ben frissített Legionella módszertani levél alapján kell a felmérést, a monitoringot, a kockázatértékelést és a dolgozók oktatását elvégezni.
Módosult a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet
A Kormány 250/2017. (IX. 5.) Korm. rendelete egyes egészségügyi, egészségbiztosítási és gyógyszerészeti tárgyú kormányrendeletek módosításáról című rendeletbe került módosításra az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendelet. A módosítás több helyen érintette a vízbiztonsági tervekre vonatkozó előírásokat is. Ennek értelmében például újra módosult a vízbiztonsági tervek elkészítésének határideje.Lejárt a vízbiztonsági tervek benyújtására vonatkozó határidő
Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet szerint az 1000 m3/d kapacitás alatti, vagy az 50-4999 főt ellátó ivóvízellátó rendszerekre vonatkozó vízbiztonsági terveket 2017. július 1-ig kellett benyújtani jóváhagyásra az illetékes népegészségügyi szervhez. Bár szakmai körökben hallani a határidő újbóli meghosszabbításáról, erre hivatalos közlemény még sehol nem jelent meg.
A népegészségügyi szervek, mint hatóság azonban számos megyében megkezdték felkeresni az érintett vízellátó rendszerek üzemeltetőit.
Változott a 314/2005 (XII.25.) KHV és EKHE kormányrendelet
2017. június 10-ével jelentős módosítások kerültek bele a 314/2005. (XII. 25.) a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendeletbe. A módosítások több helyen teljesen új irányt mutatnak. Az éghajlatváltozás várható hatásaival és az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos feladatokat ad a tevékenységet végzők számára. Szakmailag mi üdvözöljük a változtatást, és bár tudjuk, hogy a feladat új kihívásokat jelent a környezetvédelmi szakértők számára, korunk egyik legégetőbb problémáját igenis fontosnak tartjuk a hatósági eljárások közé beemelni.
A Scarabeus Környezetgazdálkodási Kft. az elmúlt években számos klímakutatási projektben működött közre. Többek között részt vettünk klímastratégiák kidolgozásában, sőt a módszertani útmutatóval is foglalkoztunk. A Párizsi Egyezmény mindenki számára komoly feladatokat vetít előre. A rendelet módosítás ennek az egyik lépcsőfoka, mely irányt mutat a vállalkozások számára.
Véget ért az első ivóvizbiztonsági terv képzés
A lelkes, és tanulni vágyó résztvevők egy két napos intenzív képzésen vehettek részt, az AQUA Engine Kft szervezésével. Az ivóvizbiztonsági terv képzésen a résztvevők elsajátíthatták a közegészségügyi szempontú és megelőzés alapú szemléletet a vízszolgáltatásban, így a két napos intenzív képzés végighallgatásával a résztvevők oklevéllel, és azzal az újonnan szerzett készséggel távozhattak, hogy maguk is képesek előállítani saját vízbiztonsági tervüket. Az előadók vízszolgáltatásban, hatósági, közegészségügyi területen és vízbiztonsági tervek készítésében szerzett évtizedes tapasztalata pedig garantálta, a képzésen résztvevők gyakorlatorientált és hiteles információkkal történő felkészítését.
A képzésen előadtak: Borsányi Mátyás, Szebényiné Vincze Borbála, Gaál Zoltánné
A képzések szervezője az AQUA Engine Kft.
A további képzésekkel kapcsolatban ezen az elérhetőségen lehet érdeklődni:
Nagy Orsolya – oktatásszervező
nagy.orsolya(scarabeus)aquaengine.hu
+36 30 429 0127
IVÓVIZBIZTONSÁGI TERV KÉSZÍTÉSE: 2 napos intenzív képzés
Közeleg a leadási határidő!
Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről” szóló 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet szerint az 1000 m3/d kapacitás alatti, vagy az 50-4999 főt ellátó ivóvízellátó rendszerekre vonatkozó vízbiztonsági terveket 2017. július 1-ig kell benyújtani jóváhagyásra az illetékes népegészségügyi szervhez.
Ha érintett a fenti jogszabályi kötelezettség teljesítésében és nem szeretné „idegenekre, külsős tanácsadókra bízni” a terv elkészítését, MOST itt a lehetőség, hogy az alábbi 2 napos intenzív képzésen való részvétellel és a gyakorlat orientált ismeretek elsajátításával, felkészülten vághasson bele a feladat végrehajtásába.